Tiszaszentmárton története

Templomának védőszentjéről kapta a nevét. Igen korai, XI. századi település, mert a százdi apátság alapítólevele(1067) szerint egy Szt. Márton tiszteletére emelt kápolna a mai Zsurk határában állott. 1212-ben mér terra, amelyet Artolph-földjének is, Szentmártonnak is neveznek. Birtokosa ekkor az Aba nb. Artolf volt. 1322-ben a Tomaj nembeliek kezén van. Ettől kezdve majdnem mindig Zsurkkal együtt fordul elő az oklevelekben, és a Losonczy családé maradt a XVII. századig. A XVI. század közepén a király és az erdélyi fejedelmek közti harcokban kastélyt emeltek itt, amely hol a király, hol a fejedelmek hívei kezén volt. 1584-ben Losonczy Annáé lett. 1588-ban 36 jobbágycsaládot írtak össze benne. Harminc évvel korábban csak 45-50 lakosa lehetett. A XVI. század végén a Losonczy-örökséget Forgách Zsigmond szerezte meg házassága révén: felesége Losonczy Anna. Ekkor kastély és 28 jobbágycsalád volt a faluban. Perelt érte Tehelegdy Pálné Várdai Katalin is – sikertelenül. Forgách Ádám 1691-ben az egész uradalmat 11140 frt-on zálogba adta Szirmay István királyi ítélőmesternek. (Uo. fasc.109.no. 102.) Tartozékai voltak az uradalomnak: Eperjeske, Tornyospálca, Mándok, Zsurk, Őrmező és Oroszújfalu. (B. Szabó i. m. 456.) A kastély részletes leírása egy 1621. máj. 17-i leltárkönyvből való. Ebben említenek kaput, kőfal közötti boltozatokat, pincét, kőkonyhát, sütőházat és kétszintes fa lakóépületet.

Nagyobb térképre váltás

Községünk bemutatása

Községünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legészakiabb szegletében közvetlen az ukrán határ szomszédságában található. Az országhatár a mindenkori Tisza folyó közepe. Lakónépességünk alig több mint 1234 fő, melyből közel 40% a cigány kisebbséghez tartozik.  Az önkormányzat 1973-tól 1991-ig Záhony város társközsége. Településünkön működik egy általános iskola 8 tanulócsoporttal, napközi otthonos óvoda 2 csoporttal, melynek fenntartója a M.E.T., továbbá  egészségügyi ellátás háziorvossal és védőnővel, akik a szomszéd település Zsurk lakosságát is ellátják.
A Polgármesteri Hivatal 2013. március 1-ével a törvényi előírásoknak megfelelően 2000 fő alatti kistelepülés révén társulási megállapodást kötött a Tiszabezdédi Polgármesteri Hivatallal, így március 1-ével létrejött a Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal, Tiszaszentmárton pedig a kirendeltsége. Az infrastrukturális ellátás a szennyvízhálózat kivételével biztosított. Kiépítése jelenleg folyamatban. Átadása 2014 április. A lakosság foglalkoztatásában jelentős szerepet játszik  Záhony MÁV, valamint a környező kisebb vállalkozások. A megélhetési forrásokat igyekszik kielégíteni a mezőgazdaságból származó jövedelem, mely az elaprózott parcellákon nem igazán gazdaságos. Kultúrában meghatározó az almatermesztés, kisebb mértékben van jelen a kukorica, és a kalászos. Található a településünkön egy konzervüzem, mely a valamikori mezőgazdasági szövetkezet hagyatéka. Működtetése jelenleg kérdéses. Több olyan földterülettel rendelkezünk, amelyhez könnyedén kiépíthető normál és széles nyomtávú vasúti csatlakozás, vagyis itt bonyolódik árumozgás Ukrajna (Bátyú) és Eperjeske rendező pályaudvar között a település határában.
A kulturális értékeinket igyekszünk a helyi társadalmi és civilszervezeteink, közreműködésével megőrizni. Büszkék vagyunk a gótikus stílusban épült műemlék református templomunkra, a szabadidő központunkra, a névadónk Szent Márton valamint Balassi Bálint szobrára, aki a település úrnőjének, Losonczy Annának (Júlia) hódolt. 

Tájház:

Községünkben a Tájház megépítéséhez a települési önkormányzat pályázatot nyújtott be 2011- es év folyamán. A pályázat keretében a támogatási igény 6 952 541 Ft, melyből
6 747 846 Ft-al került támogatásra a projekt az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében
A kivitelezésre 2012. 07. 09- 2012. 09. 30-ig került sor. A projekt megvalósulása hozzájárult a helyi stratégiában meghatározott társadalmi igények kielégítéséhez. Az itt megrendelésre kerülő kisebb közösségi rendezvények erősítenék a helyi identitástudatot és a helyi hagyományokat. A kialakításra került épület településünk egyik központi helyén, a református templom szomszédságában helyezkedik el. A ház az 1940-50’-es években épült és a település hagyományosan épített lakóházainak uralkodó típusát képviseli:
- szoba
- konyha és kamara helyiségekre bontva
- mestergerendás szerkezetű
- vályogfalazatú
- kőpadozatú
- cseréptetős
A történelmi múlt ismerete, az elődeink által élt életforma ismerete a mai kor embere számára is fontos. A berendezésre szánt szobák gazdag textil-, bútor és használati tárgy együttest mutatják be. A tájház berendezése a XX. Század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Ezzel is emlékezünk az egykor itt élőkre is, hiszen sok írásos dokumentumot, fényképet, használati tárgyakat kaptunk a helyi lakosoktól: régi vasalók, cserépkályha, népi motívumos kendő, gereben, karos láda, népi vetett ágy, kredenc, sifonér, csuprok, korsók. A ház elhanyagolt udvara parkosítással lett rendbe hozva, meg lett szabadítva az évek óta elmaradt kertkarbantartás miatt kialakuló növényi túlburjánzástól, illetve gyepesítés, sétányok, kerti padok és asztalok lettek telepítve az ide látogatók pihenési szándékának. Egy közösség jelenkori életének szerves része a hagyományokban, tárgyakban és emlékekben velünk élő múlt. A Tájház létrehozásával egy régi vágya teljesült a község lakóinak. Az átalakítás során bontással és kisebb mértékű bővítéssel (tornác) került kialakításra a karakteres épület. Az épületben a település népi kultúrája, a korábban használt bútorok, berendezési tárgyak, eszközök kerültek bemutatásra. Tervünk közt szerepel, hogy az épület időszaki kiállításoknak is helyt ad. Elképzelésünk szerint a nyári időszakban a népi mesterségek bemutatása, és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionálhat. ( kosárfonás, cirokseprű kötés, hímzés elsajátítása). A Tájházat egyéni látogató, és turista csoport a hét bármely napján látogathatja. Szándékunk, hogy a község lakosainak több hagyományőrző programot szervezzünk: Húsvéti locsolkodás, káposztataposás, szőlőtaposás, mustkóstolás, kukorica morzsolás kézzel, kalászos növények kézi aratása.

A TISZA

A Tisza szabályozása a maga idejében egy monumentális vállalkozás volt, Európában hasonló nagyságrendű természetátalakítást addig sehol sem végeztek. Főbb szempontjai a következők voltak:

• A folyó mederben tartása
• Hajózási útvonal kijelölése
• Elöntött területek művelés alá vonása

Vásárhelyi Pál a korszak legnagyobb vízügyi szaktekintélye, 1846 márciusában benyújtotta a Tisza folyó általános szabályozása című tervezetet.

Ő úgy vélte a szabályozás sikeréhez a folyó esését kell növelni, és ezzel együtt nő majd a sík vidéken lelassult folyó sebessége.

A túlfejlett kanyarulatokat le kell vágni, ezáltal a folyó hossza megrövidül.102 átvágást tervezett, amely 452km-rel csökkentette volna a Tisza hosszát.
Itt kell megjegyeznem míg korábban az árvizek 2-3 hónapig vonultak, jelenleg 10-14 nap a folyó teljes hosszában.

Az első kapavágást /átvágást/1846  augusztus 27.-én Tiszadob és Szederkény között végezték.

Vásárhelyi az év tavaszán szívrohamban elhunyt, ezért nem lehetett jelen, de a későbbi munkálatokban amit egy olasz szakember, a Pó folyó szabályozását is irányító Pietro Paleocapa vezetett, az ő korábbi tervei alapján.

A Petőfi által emlegetett parttalan meder eltűnt, a Tisza saját medrébe lett terelve. Ám ez óhatatlanul rengeteg kellemetlenséggel járt. A szabályozás előtt településünk határa igazi vadvízország volt. Az áradások táplálta láp, mocsár és réti világ összefüggő vízi élőrendszert alkotott. A mai ember jóformán elképzelni sem tudja milyen gazdag, fajokban bővelkedő volt az egykori fauna. Eltűntek olyan foglalkozások mint a rákászat,  pákászat , csíkászat, az ártéri gyékényaratás és gyümölcstermesztés. Az egyik fő tevékenység a külterjes, rideg tartáson alapuló állattenyésztés volt: dús füvű legelők adtak élelmet a szürke marhának, a juhnak és a disznónak.

A szabályozás hatására elkezdődött a rétek szikesedése, országszerte állatok ezrei hullottak el./1863/ Új képződmény volt még a talajvíz és a belvíz amit a gyorsabb víz, és a medermélyülés okozott. Így második hullámban meg kellett oldani a vízelvezetést. Nemzeti parkunk a Hortobágy, a lecsapolás következményeként alakult a mai képére. Viszont volt nyereség is:a folyó szabályozásával a láplecsapolásokkal és a belvizek elvezetésével gazdag termőföldhöz jutott a település parasztága. 1846-ban a Felsőszabolcsi és Beregi társulatok alakulásával kezdődött meg az érdemi munka. A Tiszai töltések építése 1849-re Tarpáig /itt a szabadságharc miatt félbeszakadt/ 1856-ban Mátyusig, majd 1876-ra Csapig készült el. 1876-ra a Tiszán 21 kanyarátmetszést végeztek el. Mivel a szabályozást a Tisza felső szakaszán kezdték, ezért a gyorsan levonuló víz a középső és alsó végeken összegyűlt, és hatalmas árvizeket okozott lásd Szeged 1879. Ezután már körültekintőbben végezték a hasonló munkálatokat. A mederszabályozás állami feladat volt, tehát a terheket az állam állta, addig a gátépítés a helyi településekre hárult. E két munkálatnak teljesen szinkronban kellett volna haladnia, ami természetesen koránt sem volt így. Sokszor az anyagi források szűkössége, a gazdák termőföld iránti fokozott sóvárgása, a töltésépítés körüli garasoskodás gátolta a párhuzamot. Sajátos groteszk elemek is kerültek a szabályozási munkálatokba, olykor a helyi birtokosok érdekeinek megfelelő törésvonalak kitűzésére kényszerítették a munkálatokat vezető mérnököket. A változó távolságban épített gátakra induló keresztirányú áramlás óriási pusztításokat okozott.


No de térjünk vissza saját pátriánkhoz. Amint azt a térkép mutatja a falu határában kanyargó Tisza kb. a mostani kőgátnál merőleges vonalat irt le Eperjeske felé, majd annak közvetlen faluhatárában erős kanyarban visszafordulva a mai Éren keresztül a jelenlegi mederbe tért vissza. Tehát a Tiszának itt két ága volt, amelyikről az egyik a mostani holt ág maradt meg. A másik ága Tiszamogyorósi kanyarívvel egy szöget zárt be, amit Luka szögnek /lyukas szegnek/ neveztek. Ez a formáció mára már teljesen eltűnt. A jelenlegi Luka a folyó két ága között helyezkedett el, innen kapta a nevét is, mert gyakorlatilag egy U alakú lyukban volt található. Elhelyezkedésből következtetve megállapítható, hogy általában víz alatt állt.

Az átvágás ezen a helyen történt, nevezetesen a Luka hátsó sarkától a mostani vasúti hídig. Az átvágás nem a folyó teljes szélességében történt, hanem csak egy vékonyabb sávban, ugyanis a folyó utat tört magának, és egyre szélesítette új medrét. Ez azonban több éves folyamat volt, ésaTisza többször is új irányt vett és hatalmas területeket öntött el.

Településünk közvetlen közelében 1875-re mind a folyószabályozás mind pedig a töltésépítési munkálatok befejeződtek. Elődeink hatalmas munkát végeztek! Az árvizek elhárítása a népesség gyarapodásával, a szükségletek növekedésével, növelte az élet és vagyonbiztonságot  ésa gazdasági fejlődést. Megszűnt a malária és a vadvizek  már nem terjesztettek járványokat. Vasutak és utak hálózzák be a területet a szabályozással nyert területről a mezőgazdasági termékek jelentős százalékát takarítják be.

Készítette: Boros Béla

Egészségügy

Tiszaszentmárton Községben az egészségügyi alapellátások megszerzéséért a települési önkormányzat a felelős.
Községünkben ez a Közalkalmazottak kinevezésével valósul meg. Jelenleg 2 fős személyi állomány látja el a feladatokat:

1 Körzeti ápolónő: Mónus Lászlóné
1 Orvos irnok: Szabóné Pásztor Andrea

A háziorvosi státusz jelen pillanatig nyitott a településen. Dr. Berényi István, aki több mint 30 évig látta el a kinevezéssel járó feladatokat a körzetben, 2013.05.31 napjával nyugalmazottként éli a csendesebb, immár nyugodtabb hétköznapokat. A helyettesítés megoldott. A településen dr. Tolcsvai Melinda tiszabezdédi háziorvos nő, valamint dr. Kalmár József eperjeskei háziorvos az, aki a működési engedély szerint elláthat ilyen feladatokat a zökkenőmentes ellátás érdekében.

Korábbi időkre visszatekintve, amikor is a háziorvosi ellátáshoz a körzet határok kijelölése történt, Tiszaszentmárton és Zsurk Község egy közös praxiskörzetet alkotott. Így a mai napig a 2 település 1 körzetnek számít. Tiszaszentmárton 1200, Zsurk pedig 700 fővel. A lakosságszám arányosan viseli a kötelező feladat ellátásával kapcsolatos terheket.

A rendelési idő ennek arányában jelenleg a helyettesítés időtartama alatt a következőképp alakul:

   Hétfő:        11.00 - 13.00 : Tiszaszentmárton
   Kedd:        13.00 - 16.00 : Zsurk
   Szerda :      8.00 - 11.00 : Tiszaszentmárton
   Csütörtök : 13.00 - 16.00 : Zsurk
   Péntek:      11.00 - 13.00 : Tiszaszentmárton

A rendelőben a tárgyi feltételek adottak a kellemes munkavégzéshez.  Könnyen megközelíthető a településen élők számára, szinte a centrumban helyezkedik el, ahogy az ügyek intézéséhez szükséges valamennyi intézmény is (Iskola, Óvoda, Önkormányzat). Az elmúlt években kerület beszerzésre egy közel 1 millió forintos EKG készülék, ami a diagnózisok pontosabb felállítását nagyban elősegíti. A 2 fő szakdolgozó 2013 óta csak elektronikusan, számítógépeken keresztül végzi a napi feladatokat, melyek a Kormány döntéseinek naponkénti változásával egyre nagyobb terhet ró rájuk.
Jelenleg a vérvétel Kedd és Csütörtöki napokon, előzetes egyeztetés után történik, melyet aztán a kisvárdai laborban diagnosztizálnak.
A mai világban nem túl vonzó egy kistelepülésen a háziorvosi praxis. Mi mégis minden erőnkkel azon igyekszünk, hogy a helyettesítés problémájára egy végső megoldást találjunk.

Védőnői szolgálat

2013. November óta a védőnői feladatokat Barabás Ágota védőnő látja el. Körzete szintén, ahogy az alapellátásé, 2 településre terjed ki: Tiszaszentmárton és Zsurk. Rendelési ideje a csatolt községben, valamint Tiszaszentmártonban is megegyezik az alapellátás, háziorvos rendelési idejével.
Végzettsége szerint Méh-nyakrák szűrést is végez. Család tervezési, csecsemőápolási, gondozási tevékenységet is folytat, valamint jelen van az Óvoda és Általános iskolások mindennapjaiban is. Problémáival bárki bizalommal fordulhat hozzá.

  

Balassi Bálint Tagintézmény Tiszaszentmárton

Iskolatörténet:

Iskolánk múltjának visszalapozásában hiteles adatokat a református parókia irattára, illetve az intézményben őrzött korábbi jegyzőkönyvek, iratok osztálynaplók szolgáltatnak. A XX. század elején már működött  református elemi népiskola a faluban. A lakosság létszámának a növekedésével  a gyermeklétszám is növekedett, így szükség volt egy iskola megépítésére. A régi iskola 1956-ban épült és ettől kezdve számítjuk az iskola alapítási évét. Ez az épület elhasználódott, korszerűtlenné vált. A mai iskolánk 1989-ben nyitotta meg kapuit, amely új korszerű és minden igényt kielégít. 2003 őszén új tanteremmel bővült, melyet 2004-ben újabb tanterembővítés követett.

Az intézményünk történelmében kiemelkedő eseményként van nyilvántartva a névadó ünnepség 2004. augusztus 29-én az általános iskola felvette a település történelmi hátterére való tekintettel Balassi Bálint Általános Iskola nevet.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, Balassi Bálint születésének 450. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatára Tiszaszentmárton Község Önkormányzata és az Általános Iskola közösen nyújtott be pályázatot, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Képző – és Iparművészeti Lektorátus pozitív elbírálásban és támogatásban részesített.

A hely szelleme különösen is indokolta a Losonczy Annához – múzsaként Júliához fűződő kapcsolatára való utalást, ugyanis Tiszaszentmárton hajdan Losonczy birtok volt. A pályázatban foglaltak szerint Balassi Bálint 5/4-es mellszobrának elhelyezésére került sor az Általános Iskola előkertjében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez egyedül álló alkotás, hiszen megyei szinten ez az első Balassi szobor.
A szobor alkotója Takács Győző képzőművész-keramikus a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje.

Iskolánk 2011.09.01-től a Wesley János Többcélú Intézmény tagintézménye lett és a fenntartónk a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.
Jelenleg 103 fő tanulónk van. Dolgozói létszámunk 19 fő. A 103 főből 88 hátrányos helyzetű 53 fő pedig halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Sajnos a gyermeklétszám évről-évre csökken, de azért bízunk benne, hogy a csökkenő gyermeklétszám ellenére továbbra is zavartalanul működhet iskolánk.

 

 

 

Üdvözöljük a Balassi Bálint Tagintézmény Óvodája oldalán!

„Engem ne emeljen a magasba senki,
Ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök.
Guggoljon ide mellém, ha nem csak hallani, de érteni akar,
Hogy közel legyen a szívdobogásunk.”
(Birtalan Ferenc: Míg megnövök)

 

2020.09.03:

 

Az intézmény célja, hogy a különböző alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújtson a záhonyi kistérség településein élő, szociálisan rászoruló személyek részére saját otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális vagy más okból származó problémáik megoldásában, illetve szükség esetén az idősekről állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátásban, idősek otthonában gondoskodjon.

Az intézmény ellátási területe:
Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony, Zsurk, valamint - támogató szolgáltatás esetében - Mezőladány, Tornyospálca, Újkenéz.

Az intézmény székhelye:      4644 Mándok, Petőfi út 23.

A székhelyen kívül az ellátottak számára nyitva álló helyiségek:
4643 Benk, Petőfi út 3.
4646 Eperjeske, Szabadság tér 1.
4625 Győröcske, Váci M. út 25.
4622 Komoró, Ady E. út 4.
4644 Mándok, Szabadság tér 2.
4624 Tiszabezdéd, Jókai út 1.
4645 Tiszamogyorós, Szabadság út 1/B.
4628 Tiszaszentmárton, Damjanich út 64.
4623 Tuzsér, Petőfi tér 24.
4625 Záhony, Ady E. út 17.
4627 Zsurk, Dózsa Gy. út 1.

 

Az intézmény által biztosított szolgáltatások:

• családsegítés
• étkeztetés
• falugondnoki szolgáltatás
• házi segítségnyújtás
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
• nappali ellátás:       -  fogyatékosok nappali klubja

-  idősek klubja

• támogató szolgálat
• tanyagondnoki szolgáltatás
• idősek otthona
• gyermekjóléti szolgáltatás

                                        

Családsegítés

            A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló kliensek (egyének, családok, csoportok, közösségek) számára nyújtott szolgáltatás, melynek keretében a családgondozó:

• közreműködik a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítésében, ennek érdekében családgondozást végez;
• a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, együttműködik egyéb szolgáltatásokat biztosító – különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási – szolgáltatókkal, intézményekkel;
• az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást megszervezi;
• ügyintézési nehézségek esetén segítséget nyújt;
• egyéni és csoportos programokat szervez;
• nem foglalkoztatott, tartós és a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére együttműködést biztosít, tanácsadást nyújt;
• feltérképezi és figyelemmel kíséri az ellátási területén élő lakosság szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, szociális és egyéb információs adatokat gyűjt.

 
A családsegítés igénybevétele önkéntes, a segítséget igénylő egyének, családok, csoportok, közösségek vagy közvetlenül felkeresik, vagy a területen működő más intézmények javasolják felkeresését.

Étkeztetés

            Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak biztosítunk napi egyszeri meleg étkezést, akik azt önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• koruk,
• egészségi állapotuk,
• fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
• szenvedélybetegségük, vagy
• hajléktalanságuk

miatt.

Az étkezés történhet az igénybevevők szükségleteinek megfelelően az étel

• kiszolgálásával, egyidejű helyben fogyasztással - az intézmény székhelyén (Mándok, Petőfi út 23.) és telephelyén (Tiszabezdéd, Jókai út 1.),
• elvitelének lehetővé tételével,
• lakásra szállításával.

Az étkeztetés a hét minden napján (beleértve az ünnepnapokat is) igénybe vehető; a települések önkormányzati (iskola, óvoda) konyháiról, illetve a bevont vállalkozók szolgáltatásai segítségével.

            Az étkeztetés igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára, illetve az intézmény munkatársainak jelzésére történik.      

Falu- és tanyagondnoki szolgálat

            A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja Benk község, illetve Kálongatanya településrész intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.
Ennek érdekében a falu-, illetve tanyagondnok közreműködik az egyéb szociális, oktatási, egészségügyi szolgáltatások, intézmények igénybevételében, hivatalos ügyek intézésében, szabadidős programok szervezésében, lebonyolításában, önkormányzati feladatok ellátásában.

A lakosok szolgáltatás iránti igényeiket a falu- illetve tanyagondnoknál, illetve a Mándoki Térségi Szociális Központnál személyesen vagy telefonon jelezhetik, a településen belüli szolgáltatási igényét minimum 1 munkanappal előbb, a településen kívüli szolgáltatási igényét pedig 3 munkanappal előbb kell bejelentenie és leegyeztetnie. A feladatellátás egyrészt a bejelentés sorrendjétől, másrészt a bejelentett probléma fontosságától függ.

Házi segítségnyújtás

            A házi segítségnyújtás keretében a rászoruló önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítjuk. Célunk, segítséget nyújtani ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete

• saját környezetében
• életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően
• meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével

biztosított legyen.

Ennek érdekében feladataink:

• az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzése (gyógyszer íratása, beszerzése, adagolása, közgyógyellátás elintézésének segítése, rendszeres alapvizsgálatok ellátása, az ellátott mozgatása, emelése);
• az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés (mosdatás, fürdetés, kéz- és lábápolás, borotválás, hajvágás, öltöztetés, a szennyes ruha, ágynemű összegyűjtése, valamint tisztítása, a lakásban jelentkező takarítási feladatok ellátása, segítségnyújtás a bevásárlásban, tüzelő beszerzésének segítése, villany, víz, gáz, számláinak befizetése, favágás és behordás megszervezése, segítése);
• a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtás.

            A házi segítségnyújtás által nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára, illetve az intézmény munkatársainak jelzésére történik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

      A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátás.
A szolgáltatás szempontjából szociálisan rászorult személy:

• egyedül élő 65 év feletti személy,
• egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy,
• kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja.

      A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretein belül biztosítva van - az ellátott személy segélyhívása esetén - az ügyeletes gondozó helyszínen történő haladéktalan megjelenése, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtétele, szükség esetén további, az egészségügyi és szociális alap- és szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezése.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás által nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára, illetve az intézmény munkatársainak jelzésére történik.

Nappali ellátás

Célunk elsősorban a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére szolgáló lehetőség biztosítása.

Ennek érdekében feladataink:

• személyi tisztálkodás, személyes ruházat tisztítása,
• igény szerinti meleg élelem biztosítása,
• szabadidős programok szervezése,
• szükség szerint egészségügyi ellátás megszervezése, a szakellátáshoz való hozzájutás segítése,
• hivatalos ügyek intézésének segítése,
• életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,
• speciális önszervező csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése,
• szabadidős programok szervezése sajtótermékek, könyvek, kártya, társasjátékok, tömegkommunikációs eszközök biztosítása, rendezvények szervezése
• az egészségügyi ellátás körébe felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, mentális gondozás.

Az Intézmény székhelyén: Mándok, Petőfi u. 23. szám alatt fogyatékos személyek részére, az Intézmény telephelyén: Tiszabezdéd, Jókai út 1. szám alatt idősek részére biztosítunk nappali ellátást.

A nappali ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára, illetve az intézmény munkatársainak jelzésére történik.

           
Támogató szolgálat

A támogató szolgálat célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történő ellátása és részükre személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A támogató szolgálat

• személyi segítő tevékenységén (személyi higiéné biztosítása, személy körüli teendők ellátása pl. öltöztetés, etetés és egyéb gondozási feladatok, háztartás körüli teendők, gyermek és csecsemőgondozás fogyatékos szülők esetében, szociális tanácsadás, kommunikációs segítségnyújtás pl. felolvasás),
• szállító szolgáltatásán (pl. egészségügyi, oktatási intézményekbe történő szállítás)

keresztül biztosítja a szociálisan rászorult személyek ellátását.

A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.            Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

Ellátási körünkbe tartoznak a záhonyi kistérség és a kisvárdai kistérség kijelölt településeinek (Tornyospálca, Mezőladány, Újkenéz) közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó, az alábbi fogyatékkal élő személyek:

• siketek és nagyothallók (hallási fogyatékos),
• vakok és gyengén látók (látási fogyatékos),
• értelmi fogyatékosok,
• mozgásszervi fogyatékosok,
• halmozottan fogyatékosok,
• autisták.

            A támogató szolgáltatás által nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára, illetve az intézmény munkatársainak jelzésére történik.

            Idősek Otthona

Az Idősek Otthona biztosítja az önmaguk ellátására nem képes, vagy részben képes, állandó kórházi ápolást nem igénylő, de saját lakókörnyezetében már nem gondozható, időskorúak gondozását, ellátását, tartós elhelyezését.

Az intézmény 20 fő befogadására képes.

• Az otthonban kettő, három, illetve négy ágyas szobák vannak.
• A bentlakók életkori sajátosságainak figyelembevételével, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítjuk a napi háromszori étkezést (ebből legalább egy alkalommal meleg ételt).
• Szükség esetén ruházatot, textíliát biztosítunk, továbbá gondoskodunk a ruházat tisztításáról és javításáról.
• Egészségügyi ellátás keretében gondoskodunk

- egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról,
- rendszeres orvosi felügyeletről, szükség szerint ápolásról,
- szakorvosi ellátás biztosításáról,
- kórházi kezelés esetleges igénybevételéről,
- megfelelő gyógyszerellátásról,
- gyógyászati segédeszközök biztosításáról.

• Szabadidős programokat, foglalkozásokat szervezünk.

Az idősek otthonában napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, továbbá a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

            Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára, illetve az intézmény munkatársainak jelzésére történik.

 

Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek érdekeit védő szolgáltatás, amely a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését szolgálja.
Feladataink:

• tájékoztatás a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutás, hivatalos ügyek intézésének segítése;
• családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás és az ezekhez való hozzájutás megszervezése;
• szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása;
• szabadidős programok szervezése,
• veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése; a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezekre megoldási javaslat készítése;
• együttműködés egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi intézményekkel;
• családgondozás keretében a családban jelentkező működési zavarok, konfliktusok megoldásának elősegítése;
• szükség esetén egészségügyi, szociális ellátás és hatósági beavatkozás kezdeményezése; javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására,
• a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához;
• utógondozás keretében segíteni a gyermek családjába történő visszailleszkedését;
• folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.

Az ellátás igénybevétele önkéntes, vagy más intézmények, jelzőrendszeri tagok jelzése alapján történik.

Mándoki Térségi Szociális Központ tájékoztató füzete a biztosított szociális ellátásokról:

Templomunk története:

A századi apátság alapítólevele, már 1067-ben említ egy Szent Márton tiszteletére emelt kápolnát, valószínűleg ez elődje volt a mi templomunknak. Az 1332.-35. évi pápai tizedjegyzékek, István nevű papját említik. A templom részletformái és szerkezete alapján a XV. század második felére tehető. A 2006. esztendőben történt szentély régészeti feltárása által valószínűsíthető, hogy a templom szentélyt és magát a templom hajót, jó három és fél méterrel megmagasították (1590 körül). A boltozati ívek nyomai a feltárás és helyreállítás után, jelenleg már jól láthatók a templom szentélyben. Katólikus forrás szerint, református elődeink 1748. után építették újjá a templomot. „Vagyon egy hegyen épült a magos kő templom. Vagyon egy ótska fa tornyocska, melyben vagyon két harangja, a nagyobb 1763, a kisebb 1791-ben öntődött…” Sajnos ezek a harangok már nincsenek meg. 1831-ben a hajó déli falát kibontják, s toldalékként karzatot építenek, amely elé a szimmetria tengelyben tornyot emelnek. A torony két oldala mellett az új déli falon elhelyezkedik a gótikus halhólyagos, díszes, csúcsíves ablakokat. A gótikus templom keletelt szentélye a nyolcszög három oldalával záródik és négytagú támpillérek erősítik (gyámolítják). A hajó mind a négy sarkán olt eredetileg támpillér, de már a délnyugati saroké nincs meg. A szentély keleti, délkeleti és déli oldalán egy-egy eredetileg kétosztású, kőrácsos, csúcsíves ablak nyílik. A szentély ablakai a 2006-os restaurálás során. Visszakapták a középosztókat és a gótikus jelleghez illő üvegezést nyertek. Az ablakok belső káváin a restaurálás után, bekarcolások láthatók, nevek és évszámok. A hajó déli oldalának közepétől kissé nyugatra tolva a karzaton kívül épült 1830-31-ben a háromszintes ízléses tagolású, klasszicizáló torony, melynek órapárkánya és szép formájú, zömök sisakja van. A hajó 7,5 x 12,5 méteres,a szentély 5 x 6 méteres. Magas csúcsíves diadalív választja el egymástól. A szentély helyreállítása során az állmennyezet úgy került kialakításra, hogy az elpusztult gótikus boltozat találkozási kontúrjainak vonalai kiábrázolódnak rajta. A templom hajó középső részén stilizált napkorongot és feliratot láthatunk: „A mi társalkodásunk legyen az Atyával és az Ő Fijával a Jézus Krisztussal.”A szentély északi oldalán kis vakmérműves, csúcsos szentségtartó fülke található, valamint a sekrestye ajtó vonalai is bemutatásra kerültek, a déli oldalon pedig az ülőfülke nyomai kerültek bemutatásra a restaurálás után. Ezen kívül három felszentelési rozetta (kereszt), számos falbevésés, a XV-XVI. Századi jelesebb nemesi családok (Zichy, Tarnóczy stb.) saját kezű bevésései és évszámok láthatók a szentélyben. A padok és az úrasztala 1880-ban készültek a kettős áttört szószékkorona csúcsán, fiait tápláló pelikán áll. A szószékkorona eredetileg halványkék volt, ezen is találtak bevéséseket a kutatók. A templom szentélyben lévő sír is feltárásra került, egy előkelő nő maradványai t találták meg, a feltárás után vissza temették. A hajó nyugati karzatán áll az orgona, amit Váradi Miklós épített 1929-ben hat változattal (Kovács és Perka család adományából). A hajó déli falában a karzatnál az orgona mellett, karzatablakot tártak fel. Gótikus eredetű 400 ülőhelyes templomunk műemlék. Jelenleg két harangja van. A 420 kg-os harangját Egry Ferenc öntötte 1909-ben kárpátaljai Kisgejőcön, a 200 kg-osat pedig Szlezák László 1923-ban Budapesten.

Templomunk szinte egész évben látogatható.

TÖRTÉNETE:

Az esélyegyenlőség érdekében az ország bármely pontján élő állampolgárnak joga van a számára szükséges információhoz és dokumentumhoz. Így a kistérségi könyvtárak ellátását hozzácsatolták a megyei vagy nagyobb városi könyvtárakhoz. Tiszaszentmártonban is így jött létre a kistérségi könyvtári ellátásba való bekapcsolódás 2007-ben. Könyvtárunk a kisvárdai Városi Könyvtár ellátásához csatlakozott. Lehetősége van könyvtárunknak arra, hogy a felmerülő igényeknek megfelelően, a kéréseket továbbítva a kisvárdai Városi Könyvtárnak beszerezve azokat akár írott, akár hangos film vagy egyéb formában. A kisvárdai Városi Könyvtár minden segítséget megad az állomány bővítésére és a szükséges dokumentumok beszerzésére. Napjainkban már nagyon szép környezetben,folyamatosan bővülő állománnyal és az igényeket kielégítő szolgáltatással várjuk az olvasni, tanulni, és szórakozni vágyókat.

TEVÉKENYSÉGEINK:

A Községi Könyvtár nem csak könyvtári, de kulturális események megszervezésében és lebonyolításában is nagy szerepet vállal.
A gyerekek számára délutáni foglalkozások kertén belül, segít megismerni : 
                               a könyvtár használatát
                               az olvasás örömét
                               az érdeklődési kör bővítését
Felnőtteknek :
                               műkedvelőkör
                               alkotói tevékenység
                               hagyományőrzés lehetőségét biztosítja

Az idősebb korosztály számára : 
                               a hagyományok őrzése
                               átadása a fiataloknak

 Terveink között szerepel : Tiszaszentmárton történetének képekben és szövegben való kiállítása és megismertetése a településsel

 

KÖNYVTÁR ISMERTETÉSE:
Könyvtári katalógus : A rendezett könyvtári, állományban való eligazodásnak az egyes dokumentumok formai – tartalom szerinti megkeresésének eszköze. Ennek használatában a könyvtáros nyújt segítséget.

A gyermekkönyvek világában, kettős felosztás jellemzi a könyvtárat. Szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek várják a szórakozni és tanulni vágyó gyerekeket.

A felnőtt könyv állomány a szépirodalmi és ismeretterjesztő szakkönyvek gyűjteményéből áll. A szabadpolcú felnőtt állomány áttekintésében a könyvtáros segít a katalógus segítségével.

A helyben használható könyvek, referens gyűjtemény, amely állandóan rendelkezésre áll a kutatóknak. Kézikönyvek, lexikonok, monográfiák, bibliográfiák, atlaszok, szótárak, sokasága kínál tanulásra, kutatásra, szórakozásra lehetőséget.

Külön gyűjteményünkben számítógép használat, dokumentumok, DVD filmek, több műfajban is megtalálhatók.
Antikvárium részlegünkben az olvasó hozzájuthat olyan könyvekhez, melyet igazi kincsként tehet az otthoni könyvespolcra.

 

FONTOS TUDNIVALÓK :
Nyitva tartás :  H-P: 8.00 - 16.00

Cím : 4628  Tiszaszentmárton  Damjanich út 30 - 32

Elérhetőség :  +36-30+504-5419

Könyvtáros : Kovács Zsuzsanna

Könyvtár látogatást tettek a helyi Óvodások, ahol a Könyvtár vezető ismertette a gyerekekkel a könyvtári szabályokat, a kölcsönzési lehetőségeket valamint a könyvtári etikettet. (2013.11.28)